Diós/magos kenyér grahamlisztből- tökéletes és nagyon gyors


  Egészséges, klasszul variálható, akár első kenyér próbálkozásnak is ajánlom, mert elronthatatlan és tényleg ínycsiklandó, még magában is. Előkészítés kábé 5 perc; addig bemelegszik a sütő is, sütési idő durván 45 perc. Akár melegen is lehet szeletelni, persze akkor nem lesz olyan szép a belseje (lásd fenti kép), mint ha hagyjuk kihűlni; de van amikor a gyomornedvek beindulnak, és nincs megállás.. 
Amilyen illata ennek a kenyérkének van, garantáltan a vadak is megszelídülnek, amint megérzik. 
Hozzávalók, ügymenet, és story a sorrend.

HOZZÁVALÓK:
Egy kis vekni kenyérke, kb 600g-os lesz.
- egy sütőforma
- 200g graham liszt
- 75-80g normál vagy kenyérliszt
- 75-80g mag, ami most dió (tökmag, szezámmag, napraforgó, nigella..etc)
- 50g zabpehely vagy pehelymix(árpa, rozs, zab)
- 25g korpa
- 1 kanál só
- 1 evőkanál olaj, nálam kukorica (olívát, csak olyat, ami bírja a sütést)
- 2-2,5 dkg friss élesztő /vagy 7g por, akkor keverd a lisztbe
- 1 teáskanál méz
- 3 dl langyos víz

GYÁRTÁS:
A mézet és a vizet összekeverem, ha friss élesztőt használok beleoldom.
A liszteket tálba mérem, beleszórom a magokat, most 80g dió került bele (ha mandulát, diót teszek bele, mindig összetördelem kisebb darabokra, hogy rendesen bele tudjon sülni a tésztába;tökmaggal, napraforgóval, stb nem kell).
Hozzáadom a sót, a korpát a pelyhet és összekeverem megint.
Az élesztős- mézes vizet belezúdítom, egyet keverek rajta, hozzáadom az olajat is.
Simán kanállal összekeverem, egy viszonylag lágyabb masszát kapok.
Sütőpapíros kenyérkeformába (lehet szilikon is, nekem cserép van) kanalazom, ellapogatom.
A tetejét picit megszórom liszttel és bevagdosom tetszés szerint (vagy nem).
Összesen max. 20 percet hagyom állni langyos helyen, vagy beleteszem a sütőbe, amíg még nem túl forró. Lehet szórni a tetejére is magokat, pl szezámmagot.
Betolom a sütőbe (nem kell gőz) és kábé 45 perc alatt készre sütöm. Rácson hagyom(?) kihűlni.

STORY:
Volt egy időszak, amikor elegem lett a bolti "kenyerekből", akkoriban még nem voltak kézműves pékségek- ez nem mai történet, hanem legalább 10 éves. 
Addig nyomoztam, míg megtaláltam ezt a receptet, ami az első kívülről megtanult receptek- nem sok van- között van. Ha utazunk és nem kifejezetten zsemlére, puha fehérkenyérre vágyunk ilyen kenyérkét szoktam sütni. Eláll, legalább 4-5 napig kutya baja, lehet szeletelni- sőt szeletelve is eláll-, laktató a magoktól, viszont szaftot is lehet vele tunkolni. Lassan szívódik fel, tehát sokkal később lesz éhes az ember, mint egy sima fehérlisztes pékárú után. A benne rejlő potenciál a magok variálhatóságának majdnem végtelen száma, elhagyható a pehelymix is, a korpa is, ha éppen nincs otthon. Picit több liszt kell ilyenkor bele ami- ha már szóba került- szintén variálható. Graham helyett tönkölybúza, vagy a fehér helyett kizárólag teljes kiőrlésű, stb.
Most hermelinhez ettük legutóbb, amihez recept és történet, szintén a blogon. :) 





Megjegyzések

Hype