Kacsacomb, balzsamecetes-lila hagymás sült eper és medvehagymás, vajas krumplipüré


   Amikor töményen kell az ízorgia. Mert valaminek le kell kötnie fejben, lélekben egyaránt.. Egyébként bepasizós/csajozós/otthon töltött közös estés, egyedül romantikázós, álmodozós- kajának is megteszi, sőt...
Olyan, mint egy körforgás. A ropogósra sült kacsa, a tűzpiros eper, a karamellizált lila hagymával és a vidám sárga krumpli az élénkzöld csíkokkal már önmagában pajzán látvány; de szerintem egy kőszívet is meglágyítana a legzordabb tél közepén is, úgy körbeérnek az ízek.. Vészhelyzet esetén is bevethető feszültségoldó, tehát ez egy mindent visz kaja- bárhonnan is nézzük.
A fotóért bocsi- este készült- sajnos nem lehetett ennél többet kihozni belőle. Lesz még kép lejjebb. A hozzávalóktól ne kell megijedni, tovább tart leírni, mint elkészíteni ezt az étket. Hozzávalók, gyártás és történet a sorrend.

HOZZÁVALÓK (2 személyes, beszélgetős vacsihoz):
- 2 kacsacomb
- narancsos bors (ha nincs akkor őrölt bors és narancshéj reszelve)
- Ras el hanout <3
- só
- kakukkfű, turbolya, édeskömény fűszerkeverék (lehet venni egyben és külön külön is) -elhagyható
- fokhagymagerezdek, héjában hagyva
- pici sör és 1/2 dl pálinka
A püréhez:
- 30 dkg krumpli (kb)
- vaj- ízlés szerint (szerintem az ideális az, ha a vajhoz adunk krumplit, így 50-60g vaj)
- tej ízlés szerint
- pici só, szerecsendió egy-két reszelésnyi
- fél csokor medvehagyma
Az epres cucchoz:
- 20 dkg eper
- 1 kisebb fej lilahagyma
- 2 evőkanál barna (nád)cukor
- 2 evőkanál nagyon jó minőségű, sűrű balzsamecet
- kakukkfüves-turbolyás- édesköményes fűszerkeverék

GYÁRTÁS:
   A combok alá a jénaiba valamilyen zsiradék kerül, minimál mennyiség; aztán jöhet a fűszerezés. Fentebb felsoroltakkal bedörzsölöm, a fokhagymagerezdeket a késem hegyével megszurkálom, héjukban hagyva a combok köré dobálom. Köré löttyintem a sört és a pálinkát is- aki utálja az ilyen faksznikat, csinálja vízzel, nyugodtan, de kell alá valamennyi folyadék- fóliával letakarom és betolom a sütőbe. 180C- illatra megyek, amikor jó, megnézem puha-e a hús, ha igen, lekapom a fóliát és pirosra sütöm a combok tetejét , úgy, hogy közben a szafttal meglocsolom. Ez kb 40 perc szerintem összesen a folyadék miatt párolódik és sül egyszerre a cucc.
A krumplikat sós vízben felteszem főni. Mikor kész, leszűröm, rádobom a vajat, gyorsan összetöröm. Az apróra csíkozott medvehagymát ilyenkor keverem bele, hogy egy kicsit összefonnyadjon és jobban összeérjenek az ízek. Még forrón sózom (ha kell) és ráreszelem a szerecsendiót, végül a tejjel lágyítom. A lábosban fedő alatt hagyom pihenni. Ha nincs medvehagyma, ehhez a kombóhoz akkor is szoktam tenni újhagymát vagy külön karamellizált lilahagymát- úgy lesz tökéletes az ízkombináció szerény, szubjektív véleményem szerint..
A epreket megmosom, negyedelem, zöldet leszedem róluk, félreteszem. A lilahagymát hosszában negyedelem, utána vékonyan felszeletelem keresztben. 1 tk olajon elkezdem fonnyasztani, amint enged egy pici levet, ráteszem a nádcukrot és hagyom olvadni. Ekkor rászórom a fűszert feltekerem a lángot és amint megérzem az illatot, lejjebb veszem takarékra, ráöntöm a balzsamecetet, és felforralom vele a hagymákat. A cukor szépen karamellizálódott már, a balzsamecet pont feloldja- mehet bele az eper, éppen csak hagyom, hogy engedjen egy kis levet, így szép sűrű szószt kapok, harapható hagyma és eperdarabokkal, amibe aztán a húst tunkolni mennyei élvezet lesz.
Mikor mindennel készen vagyok egy tányérra pakolom (lásd fent) és boldogan ülök neki falatozni. Szerencsére míg a kacsa süldögél és pirosodik a sütőben, addig remekül el lehet készíteni a hozzávalókat, így nem sok dolog van vele. Összességében pár perces vacsora, ha sülési időt leszámítjuk.. :)

STORY:
   Kivételesen ez most nem a mélázós- álmodozós "én"-emnek készült, hanem egy fárasztó hét utáni jutalomfalat akart lenni. Medvehagymás krumplipürét kívánok 3 hete, persze van, akinek már a szezon első napán is a könyökén jött ki... :) 
Vicces, hogy a bejegyzés írásának kezdetekor is és most is aktuális az ez a kaja- bár más szempontból megközelítve. Akkor az elégedett fáradtság jutalma, ma pedig a hervasztó eső, havas eső ami arra késztet, hogy valami színes- illatos és ízletes falatot pakoljak a számba. (nem mintha ebben tegnap nem lett volna részem, tegnap egy életre elegendő szín, íz és illatorgia jutott nekem)
Most kinézve az ablakon még egy kávéért kiáltok és pirosért, meg narancsért és bármiért, aminek intenzív meleget sugárzó illata van. Mégis, újra és újra meglep, hogy az illatoknak és a színeknek milyen gyógyító ereje van. Ha jól használjuk, Ahogy a természetben a zöld egy megnyugtató és ölelő szín; úgy az ételben a narancssárga, a piros, a lila, a fehér, a bíbor biztos, hogy egy élettel teli, energiát adó ételt takar. Nem hiába volt, mikor még tehettem rengeteget sétáltam kamaszkorom helyszínén a közeli erdőben, semmi sem tudott úgy megnyugtatni, mint egy séta vagy futás a közeli forrásnál.
Sokszor volt, hogy uzsonnát is csomagoltam a sétákhoz- melyet egy vizslával azért nem esett nehezemre megtenni különben sem-, mert már akkor rászoktam arra, hogy egyrészről törekedjek arra, ne legyen minden napom egyforma, másrészről pedig mióta az eszemet tudom, imádom a természetet, a zöldet. Így egy ott elköltött ebéd még a leggyszerűbb formában is jól tud esni, arról nem beszélve, hoyg a zöldhöz minden jól áll. ;)
   Isten, a képzeletbeli Barcheszfonó legnagyobb ajándéka a sűrű, legalább fél évig zöld erdő. A fák levelének susogása, a hűsítő árnyék nyáron, télen a zúzmarás, hófehér ágak, ősszel a narancs, az izzó vörös, a sárga, a szélben alápergő levelek mókás játéka.. Lélekemelő séták helyszíne lehet- ha jól figyelünk és nyitott szemmel és szívvel járunk- melyek nem kerülnek egy fillérbe sem; pénzen nem vehető boldogság, tiszta gondolatok és elvehetetlen élmények, egy idő után biztonságot adó, jól ismert érzés, a megnyugvás ölelése.
   Most viszont sem kacsacomb kéznél, sem sült eper, sem türkizkék óceáni panoráma, sem a lenyugvó, izzó nap- csak egy élénkpiros Nescafe-s bögre van üresen várakozó állásban, így nem lévén más választásom; megyek megtöltöm forró, illatos kávéval és az orromat a hideg ablaküveghez nyomva, gyönyörködöm az élénkzöld fák látványában. Mit nekem eső, így legalább legálisan lehet a meleg szobából melankolikus gondolatokat jól megfogalmazni és poszt formájában a világra zúdítani! 

Nyári Krisztián fotója



























Megjegyzések

Hype